Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

EGY BOGÁR ÉLETE
Rendezők: John Lasseter
Forgatókönyvírók: Andrew Stanton, Donald McEnery, Bob Shaw
Szinrkonhangok: Dave Foley, Kevin Spacey, Julia Louis-Dreyfus, Hayden Panettiere, Phyllis Diller, Richard Kind
Stúdió: Pixar Animation Studios
Megjelenés: USA 1998. November 25. Magyarország 1999. Február 4.
Bevétel: $ 363,398,565

EGY BOGÁR ÉLETE (eredeti cím: A Bug's Life) számítógép-animációs amerikai film a Pixar Animation Studios gyártásában és a Walt Disney Pictures forgalmazásában, melyet az Egyesült Államokban 1998. november 20-án, Magyarországon pedig 1999. február 4-én mutattak be. Főhőse egy különc hangya, aki felbérel egy csapat (hite szerint) bogárharcost (akik valójában cirkuszosok), hogy szembeszálljanak a hangyákat rettegésben tartó sáskákkal. A filmet John Lasseter és Andrew Stanton rendezte.

TÖRTÉNET:
Minden évben, a hangyák kolóniájának be kell gyűjtenie a termést a rettegett sáskáknak. Az egyik hangya, Fürge, feltaláló, aki szerkezeteivel több galibát okoz, mint amennyit segít. Legújabb gépezete, amely az aratást könnyíti meg, elszabadul, s ennek eredményeképp a sáskáknak nagy erőfeszítés árán összehordott maghalom a vízben köt ki, épp mielőtt a fenyegető rovarok megérkeznek. Vezetőjük, Szökken a nyár végéig ad haladékot a hangyáknak az újbóli felhalmozásra, azonban megkettőzi az adagot, miután Fürge előlép a hangyakirálynő legkisebb lánya, Pötty védelmében. Ügyetlensége miatt Fürge a kolónia királyi tanácsa elé kerül. Mikor azt javasolja, hívjanak harcos bogarakat segítségül, Atta hercegnő, a trón örököse engedélyezi az utat Fürgének, ám pusztán azzal a szándékkal, hogy eltüntesse az útból, míg az újabb begyűjtés tart.
A rovarok városához érve, amely egy lakókocsi alatti szeméthalom, Fürge belebotlik egy csapat állását vesztett cirkuszi bogárba, akiknek legutóbbi előadásuk káoszba fulladt, s egy kis közjáték okán harcosnak véli őket. A művészlelkületű társaság ugyanakkor tehetségkutató ügynöknek gondolja Fürgét, aki a számukat szeretné bemutatni szigetén. A tanács nagy meglepettségére, Fürge rövidesen visszatér a kolóniába, ahol hősökként fogadják és ünneplik a jövevényeket; egyedül Attának vannak kétségei a szedett-vedett társasággal kapcsolatban, s kis híján fültanúja is lesz annak, mikor Fürge és a cirkuszosok rájönnek tévedésükre. Már éppen lelépnének a vendégek, mikor Pötty bajba kerül. Együttes erővel Fürge és a csapat megmenti a csöpp hangyát az éhes madártól, ami megszilárdítja mindenki hitét, így Attáét is, aki másképp kezd tekinteni Fürgére.
A sáskák búvóhelyén Szökken fivére, Korpa azt javasolja bátyjának, hogy ne menjenek vissza a hangyák szigetére, hiszen bőségesen elég élelmük van az esős évszakra idejére. Szökken emlékezteti őt és a többieket is, hogy ha nem tartják félelemben a hangyákat, eszükbe juthat számbeli fölényüket ellenük fordítani, s végleg elűzni őket. Elindulnak hát behajtani a termést. Mivel korábban tudomására jutott, hogy a szöcskét egyszer kis híján felfalta egy madár, Fürge azt a tervet eszeli ki, hogy egy álmadárral kergessék el terrorizálóikat. Javaslatát a cirkuszi bogarakon keresztül tárja a tanács elé, hogy azok úgy véljék, a „harcosok” ötletét valósítják meg. A hangyák így a begyűjtési munka helyett a madár megépítésébe fektetik energiájukat, ám épp miután elhelyezik azt a fa odvába, feltűnik a cirkuszi porondmester előadóit keresve. Kiderül az igazság; Atta száműzi Fürgét, s a hangyák kétségbeesetten igyekeznek annyi magot gyűjteni, amennyit csak tudnak. Képtelenek az elvárt mennyiséget felhalmozni, s mikor Szökken megérkezik, átveszi az uralmat a boly felett, a sziget minden élelmét magához rendelve.
Pötty fültanúja lesz a sáskák tervének, miszerint dolguk végeztével megölik a királynőt, így rejtekhelyéről Fürge és a cirkuszosok nyomába ered. Meggyőzi őket, hogy visszatérjenek és üzembe helyezzék a madarat az eredeti elképzelés szerint. Az álcázott szárnyas halálra rémíti a sáskahadat, s már épp megkezdenék a visszavonulást, mikor a mit sem sejtő porondmester lángra gyújtja a madarat. A feldühödött Szökken ráuszítja kerge csatlósát Fürgére, akit a sáska rendesen helyben hagy, de nem annyira, hogy ne tudjon feltápászkodni és szavaival felnyitni népe szemét: a sáskák nem többek, mint élősködők, akiknek szükségük van a hangyákra. Az erőfölényükről meggyőződő hangyák együttes erővel rohanják le a betolakodókat, s mindőjüket elkergetik – kivéve Szökkent, akit foglyul ejtenek. Vihar csap le a szigetre, s kitör a pánik a hangyák között. Szökken kihasználja az alkalmat és Fürgét felkapva a magasba száll, hogy végezzen vele egyszer s mindenkorra. Atta alattvalója segítségére siet, s ketten együtt az igazi madár fészkéhez csalják Szökkent. Szökken sarokba szorítja Fürgét, ám az utolsó pillanatban felbukkan a madár, elragadja a sáskát és megeteti fiókáival.
A tavasz beköszöntével a Korpával kibővült cirkuszosok elbúcsúznak a hangyáktól. Atta lesz az új királynő, s párjául Fürgét választja, akinek aratógépét a kolónia hasznosítja az újabb begyűjtéshez.

HÁTTÉR:
A film ötlete egy Andrew Stanton és Joe Ranft között zajlott beszélgetésből ered, aminek témája Ezópusz meséje, A hangya és a szöcske volt. Ebben a történetben a szöcskének könyörögnie kell egy hangyacsaládhoz élelemért; a csavart az jelentette a Pixar két alkotója elképzelésében, hogy a szöcske nem könyörög, hanem követel. A produkció első verzióiban a főhőst Vörösnek hívták és P.T. Bolha cirkuszában dolgozott toronyugróként.
Az előkészületi fázisban az animátorok a bogarak helyváltoztató mozgását tanulmányozták, s ezek alapján kísérleteztek a szereplőkkel. Hogy megtudják, hogy látják ezen apró élőlények a világot, az alkotók úgynevezett bogár-kamerát készítettek, s ezzel csináltak felvételeket róluk. A technikai szakemberek 430 tömegjelenetet alkottak meg, melyekben 800 hangya parancssorait kellett megírni. A csapat innovatív különleges effektusokkal jelenítette meg a természeti jelenségeket, úgymint a köd, az eső és a tűz, s a fűszálak és más háttérelemek mozgásának természetessé tételéhez is új programot fejlesztettek ki. A művészeti osztály szakemberei számára folyamatosan biztosítottak préselt faleveleket, amelyek kiindulási pontként szolgáltak a tavaszi, nyári és őszi változataik filmbeli megjelenítéséhez. Kihívást jelentett, hogy a nem túl bizalomgerjesztő külsejű állatokból szerethető figurákat kreáljanak a vásznon. Több mint 27 ezer sztoribord készült, amiből számos animálatlanul maradt, köztük egy olyan jelenet, melyben P.T. Bolha kirúgja a társaságot a balul elsült előadást követően. Az Egy bogár élete az első számítógép-animációs film, amit 2:35,1-es képaránnyal mutattak be.

EGY BOGÁR ÉLETE VS. Z, A HANGYA:
1994 augusztusában Jeffrey Katzenberg, a Disney CEO-ja Michael Eisner elnökkel való nézeteltérései miatt lemondani kényszerült,[ s még abban az évben társalapítója lett a DreamWorks SKG-nek. Októberben került hozzá a Z, a hangya című film ötlete, amit Tim Johnson, az egyik későbbi rendező, még 1991-ben fogalmazott meg. 1996-ban már teljes erővel folytak a film munkálatai. A Disney 1988 óta tervezett egy hangyákról szóló filmet. John Lasseter, a Pixar főnöke két nappal Katzenberg távozása után állt elő a Egy bogár életével a stúdiófőnököknek, akik zöld utat adtak a produkciónak. A Z, a hangya azonban a későbbi kezdés ellenére hamarabb elkészült. Katzenberg, aki állítása szerint nem tudott korábban a Disney filmjéről, 1999 márciusáról 1998 októberére hozta előre a Z, a hangya premierjét, miután a Disney az Egy bogár életét novemberre időzítette – a DreamWorks ambiciózus rajzfilmje, az Egyiptom hercege közelébe. Az Egyiptom hercege végül decemberre került, az Egy bogár élete pedig szűk két hónappal követte a Z, a hangyát.
A Z, a hangya bemutatójának napján a Pixar gazdasági igazgatója, Lawrence Levy bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a filmnek nem lesz lényegi hatása az Egy bogár életére. A Bloomberg Newsnak adott interjújában Levy a DreamWorks filmjét „felnőtteket megcélzó Woody Allen szociális szatírának” nevezte, míg ezzel szemben a saját filmjük meghatározása szerint „családi kalandmozi.” Az elemzők már nem szóltak ekkora bizonyossággal: „Bizonyított, hogy elsőnek érkezni előnyös” – mondta Robert Bucksbaum a Reel Source Inc.-től a Bloombergnek. A USA Todayben megjelent Egy bogár élete-kritika szerzője úgy vélekedett, hogy „Két, hangyákról szóló animációs látványosságnak sokkal több a művészi létjogosultsága, mint egyszerre több vulkános vagy aszteroidás filmnek” – utalt Mike Clark 1997 két hasonló témájú filmjére, a Dante poklára és a Tűzhányóra, illetve az 1998-as Deep Impactre és Armageddonra.

KRITIKAI FOGADTATÁS:
Az Egy bogár életét kedvezően fogadta a kritika. A Rotten Tomatoes által összegyűjtött több mint 80 vélemény 91%-a szól pozitív hangvételben a filmről; az összegzés szerint az „Egy bogár élete eszes és élvezetes film nagyszerű animációval.” A weboldal kiemelt, prominens amerikai médiumoknak dolgozó újságírói között 95%-ban aratott sikert. A normalizált átlaggal dolgozó Metacriticen a film 77 pontot jegyez, ami „általában kedvező kritikákat” jelent.
Több neves lapot is teljes mértékben megnyert magának a film. A Newsweek „Az év legszédületesebb, legötletesebb családi filmjének” nevezte, s Peter Stack is elragadtatottan írt róla a San Francisco Chronicle-ben: „A nagyszerű filmek egyike – a történetmesélés és jellemfejlődés diadala, és egy teljesen új dimenzió a számítógépes animációban. A Pixar Animation Studios elképesztően magas szintre emelte a műfajt.” Nem kevésbé lelkes a Variety véleménye: „Lasseter és a Pixar új technikai és esztétikai távlatokat nyitottak meg az animáció terén a Toy Storyval, s most ezt is felülmúlják mind látószögben, mind mozgáskomplexitásban” – írja Todd McCarthy. A megjelenített világot és a hozzá használt technológiát dicsérte Roger Ebert is, a Chicago Sun-Times újságírója: „Élveztem, ahogy az animációt használva elém tártak egy világot, amit élőszereplős filmben és speciális effektekkel nem lehet megjeleníteni.” Lisa Alspector, a Chicago Reader munkatársa minden téren megtalálta a számítását a filmben: „Telis-tele kalanddal, látvánnyal, könnyed románccal és a várhatóan nem meglepő végkifejlet ellenére is borzongató izgalommal.” „Ha ez a film nem fakaszt mosolyra, akkor semmi se” – állítja a CNN.com.
Nem kerülhette el a film a Z, a hangyával való összevetést; a legtöbb esetben győztesként hozták ki a Pixar filmjét. Kenneth Turan szerint „Az Egy bogár élete jól demonstrálja, hogy ha bogarakról van szó, a legjópofábbakat csakis a Pixarnál találjuk.” Osztja a Los Angeles Times véleményét a Variety is: „ olyan történetet mesélnek el, ami számos módon elhomályosítja a Z, a hangyáét.” Roger Ebert a különbségekre mutatott rá: „Néhány szempontból hasonlít az ősz másik nagy animációs filmjéhez, a Z, a hangyához, de ezt nagyobb közönségnek szánták és nincsenek meg benne a belső viccek.” A New York Times-ban Janet Maslin szellemesen utalt a DreamWorks filmjére, mikor azt írta az Egy bogár életéről: „Az év legjobb hangyabolyos filmje!”
A kevéssé lelkes kritikusok közé tartozik Stephen Hunter. „Noha okos film, nélkülözi a varázslatot” – jelent meg véleménye a Washington Postban. Az Entertainment Weeklyben Owen Gleibermant ugyan megnyerték a látottak, nem ment el a hibák mellett. Szerinte az Egy bogár élete „Olyan megszállottan igyekszik lenyűgözni nézőjét, minden képkocka minden sarkában, hogy filmként szinte képtelen lélegezni.” Manohla Dargis egyértelműen negatív álláspontra helyezkedett az LA Weeklyben, s a Z, a hangyát is felhasználta véleménye kifejezéséhez: „A legtöbb élvezetet az jelenti ebben a csúcsszuper unalomban, hogy összemérjük a Disney itt megnyilvánuló világnézetét (a kollektivizmus diadala) a DreamWorks saját csúszómászós animációjáéval, a Z, a hangyáéval (az egyén diadala).”

DÍJAK:
Randy Newmant, az Egy bogár élete zeneszerzőjét Oscar-díjra jelölték a legjobb vígjátéki vagy musical filmzene kategóriában, azonban alulmaradt Stephen Warbeckkel szemben, aki a Szerelmes Shakespeare dallamaiért felelt. A Golden Globe-gálán Newman szintén versenybe szállt, ám itt Burkhard Dallwitz és a Truman show győzedelmeskedett, ahogy a legjobb fantasyfilmnek járó Saturn-díjért folyó versenyben is ez a film ütötte ki az Egy bogár élete alkotóit. A különleges effektusaiért a film BAFTA-jelölést érdemelt ki, ám a díjat a Mátrix alkotói vihették haza (az Egy bogár élete 1999-ben került a brit mozikba, így ebben az évben versenyzett). Az animációs filmeket mustrázó Annie Awardson az Egy bogár életét négy kategóriában jelölték, azonban mindegyikben a Szuper havert találták a legjobbnak. 2000-ben a film elnyerte a legjobb film, televíziós műsor vagy más vizuális média számára írt instrumentális kompozíciónak járó Grammy-díjat, további egy jelölés mellett, melyet Newman a „The Time Of Your Life” (a magyar változatban: „Neked áll a világ”) című betétdalért érdemelt ki.